Szocializáció.

Tisztelt tagjaink, kuvasz szimpatizánsok.

A Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület a 2020 évi programjában  eladássorozatot tervezett. Az előadás sorozat a tenyésztők, és kuvasz tartók ismereteinek aktualizálását, bővítését szolgálja. A kontakt előadások a vírushelyzet miatt nem valósíthatók meg. Az egyesület vezetősége úgy döntött, hogy a jelenlegi helyzetnek megfelelően  online módon indítjuk el ezt a sorozatot. Segítő jobbító észrevételeket köszönjük.

Kölyökkori szocializáció előadás tematikája:

Első előadás 0-12 nap Újszülöttkor
Második előadás Korai idegrendszeri stimuláció, és az „átmeneti időszak 12-21 nap.
Harmadik előadás Szocializációs időszak 21-84 nap.

Kölyökkori szocializáció. 

Mielőtt belekezdünk néhány általános gondolat.
Nagyon hosszú idő óta az „ÉN Kutyaiskolám” szocializációs tréningjeit vezetem. Különböző fajtatiszta, és keverék kölyökkutyák szocializációjában segítek. Rengeteg tapasztalat gyűlt össze.  Közel 1000 kölyök és gazda fejlődését figyelhettem meg. Nagyon fontos megtapasztalás volt számomra – amit talán nem is gondolnánk – a szavak ereje. Mit is értek ezen. Sokan mikor bejöttek az iskolánkba, a jelentkezéskor mondták, hogy jöttek a kutyuskával az oviba. Komoly előrelépés volt mikor mindenki elfogadta azt, hogy nem kutyuska van vele, hanem egy kutya, vagy kölyökkutya. Ahogy megváltozott a kommunikáció, úgy változott a Kutya gazda viszony is. A kutya tisztelete nem a feltétlen kiszolgálását jelenti a kutyának, hanem a megfelelő szabályok közötti együttélést. Ez a Kutyának, és a gazdának is egy kellemes állapot. Ezt az állapotot a kölyök növekedése során felépíteni, és megtartani könnyebb, mint visszaszerezni.

A legkorábbi vizsgálatokat és megfigyeléseket, melyek a kutyák szocializációjának létezését kutatták, Scott és Fuller (1964) végezte.
A mai napig a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a kutyák vonatkozásában a megfelelő szocializáció hiánya általában helytelen viselkedést eredményez, és gyakran nemkívánatos agressziót, mértéktelenséget, félelmet, szexuális zavarokat produkál.

A szocializáció 

„Az egyedfejlődésre úgy kell tekinteni mint egy  epigenetikus folyamatra, mely során egy egyed genetikai  potenciálja egy adott környezetben feltárul. Egy fejlődő kutya nem csupán passzívan érzékeli a környezeti hatásokat, a viselkedés olyan módon szerveződik, hogy az egyedfejlődés során „elvárja” bizonyos típusú ingerek  megjelenését” (Miklósi)

A szocializáció olyan interaktív tanulási folyamat amely a  születéstől a halálig tart. A folyamat során a kutya  viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a csoport tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak. A szocializáció során a kutya megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.
A kutya szociális fejlődésének szakaszai.
Méhen belüli szakasz.
A magzati fejlődés során először a központi idegrendszer kialakulása kezdődik el. A méhen belüli fejlődés során már érhetik a fejlődő kölyköt külső környezetből érkező hatások, mely a kölyök későbbi viselkedését meghatározhatja.
Az anya viselkedését, pozitív, negatív érzelmi állapotát érzékeli. A stressz helyzet az anya szervezetének működését befolyásolja. Ez a magzatokra is hatással van. A vemhesség során a stressznek kitett nőstények kölykei érzékenyebbek, félősebbek lehetnek.
A szuka által fogyasztott táplálék nem csak a kölyök testi fejlődésére van hatással, hanem a későbbiek során a kölykök szívesebben fogyasztják azt a táplálékot, melyet az anya is evett.

Újszülött szakasz 0-12. nap.

A múlt időszakban ezt a szakaszt neveztük, Első kritikus szakasz-nak. Jelenleg a szakirodalom  Első érzékeny periódus-ként említi.
A kölyök legkiszolgáltatottabb időszaka, gondoskodás nélkül nem maradna életben. Az anya nyalogatással stimulálja a kölyköt az ürítésre, a hőháztartása még nincs kialakulva. Elengedhetetlenül szükséges a testi érintkezés: az anyával alomtestvérekkel – melegítik egymást, a nyomások mozgások a kölyök idegrendszerét stimulálják. Az anya kutyának is szüksége van a kölykök közelségére, ekkor alakul ki és erősödik meg a kötődés a kölykökhöz. A szuka a kötődése a mozgékonyabb kölykökhöz fog erősebben kialakulni a nem megfelelő intenzitással mozgó kölyköt hajlamos a szuka elhagyni. Az anya-kölyök kötődés kialakulására a legalkalmasabb pillanat mikor a fialás után szuka tisztítja a kölykét.
Ebben az időszakban már működik egyfajta bevésődési folyamat. A kutya a farkasoktól eltérően – az emberi beavatkozás miatt – nem odúban, kotorékban hozza világra kölykeit, hanem az ember által

készített helyen; ez világos, nyitott, sokkal inkább a külső ingereknek kitett hely. A kotorék hőmérséklete sokkal stabilabb, egyenletesebb – magyarországi talajviszonyokat figyelembe véve 1,5-2 m mély kotorék hőmérséklete 12-15 Co.  A farkaskölykök sötétben, állandó hőmérsékleten, zajok nélkül, ellenben a kölyökkutya a világosban, változó hőmérsékleten az ember által keltett zajokban születik. Bár a kutya füle még nem nyílt ki a hang hullám jellege miatt biztos, hogy valamilyen módon érzékeli. A kölyök első napjai az emlőkért való küzdelem, új ismeretlen szagok, melyek között a gazda szaga is jelen van, jelentik az első szociális élményt. Az első 12 nap ezzel le is zárul.
Felhasznált irodalom: Dr Jakab Ferenc kutya pszichológia.
Miklósi Ádám A kutya Evolúciója és kogníciója
Miklósi Ádám Topál József Kutyagondolatok nyomában.