2019. október 17., csütörtök

Tenyésztési konferencia.

Az elmúlt hétvége margójára.

Pintér Erika összefoglalója, az „Első Nemzetközi Kuvasz Tenyésztési Konferencia!” eseményeiről. 2019.09.13-15.

Nagyszerű hétvégét tudhatnak maguk mögött a kuvaszosok, ugyanis most volt a tenyésztési világkonferenciánk. 2016 után immár másodszor vártuk Magyarországra a világ kuvaszos szervezeteit, s az MKFE második nagy nemzetközi rendezvényét szervezte meg.

Ami a rendezést illeti sokat tanultunk a világtalálkozó hibáiból, s szerintem ez sokkal jobban sikerült (pedig az is nagyon jó volt). A szombati konferencia volt a találkozó központi része, kiváló technikusi háttérrel, tolmácsolással.

Megismerhettük szeretett fajtánk helyzetét Nyugat-Európa két országában (Németországban és Hollandiában), a skandináv országokban ill. az Egyesült Államokban. Ezen országokban a tenyésztés a 80-as, 90-es években volt a csúcson – azóta csökken, mondhatnám drámaian.
Az okok elég sokrétűek: a fajta népszerűségének csökkenése, a kereslet visszaesése, a nagy tenyésztőknél kevés alom születik, a kis tenyésztők pedig abbahagyták a tenyésztést.
Széthúzás – több egyesület és nincs együttműködés, ezt látván az emberek elfordulnak a fajtától. Állatvédők túlkapásai, bürokratikus hatósági előírások is hátráltatják a tenyésztői munkát.
A jövőt abban látják, hogy a fajtáról pozitív képet kialakítani, nyitni az iskolák felé, a terápiás és családi kutya szerepek felé – kulcskérdés a szocializáció, mely irányába hatalmas a társadalmi nyomás is. S ne feledjük a többi nagy fehér pásztorkutyák konkurenciáját!
Erdély – Ott szívderítőbb a kép, számos tenyésztő dolgozik. A fajta jövőjét az állatok melletti őrző-védő szerepben látják – Kuvaszok a Kárpátokban program koordinálja a kölykök kihelyezését a gazdákhoz.
Jövőre ismét megrendezik az Erdélyi kuvaszos találkozót. Talán itt majd találkozhatunk a programban dolgozó kuvaszokkal is.
Bölöni Botond most is, mint általában csodaszép kutyát hozott a kiállításra. Ezek a kutyák vajon miért csak néhány hazai tenyésztő számára hozzáférhetők?
Hiányérzetem volt/van: hol vannak az orosz kuvaszosok? A 90-es években több orosz tenyésztő is volt, sőt még Magyarországra is ellátogattak. Miért nem képviseltették magukat? Ukrajnában is vannak kuvaszok – de talán ez most a legkisebb gondjuk. De azért jó lenne tudni róluk is.
Szlovákiában és Ausztriában vannak-e kuvaszok?
Népesebb kuvasz populáció van Dél-Amerikában, főleg Argentínában. Jó lett volna legalább híreket kapni felőlük is.
A konferencián tiszteletét tette Dr. Nagy István, agrárminiszter is emelve rendezvényünk presztízsét. Nagyon kedvező véleményének adott hangot.https://www.kormany.hu/…/a-kuvasz-kulturalis-oroksegunk-res…
Kórózs Gábor is megtisztelt bennünket, hogy első kézből osszon meg velünk néhány információt:
- Október 4-én Komáromban megalakul a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége és okt. 5-én lesz az első világtalálkozó is, melyet a tervek szerin kétévente rendeznének meg.
- Okt. 6-án Agility bajnokságot rendeznek a magyar pásztorkutyáknak!
- A génmegőrzési program keretében a szombati napon (Komárom, 10.05.) ingyenes vérvételi 
lehetőség a génvizsgálathoz.
- Oktató program a felelős állat és ezen belül a kutyatartásról, a magyar fajták megismertetése és népszerűsítése program keretében
- Tudatosította, hogy 2019 januártól nincs állami monopólium a magyar fajták tekintetésben sem, vagyis több tenyésztői szervezet/klub működhet.
Ne feledjük – ez a fajta helyzetét nagyon megnehezíti, mint erre két előadó is rávilágított. (Elősegíti a genetikai beszűkülést, a veszekedések és durva megnyilatkozások a social médiában hatástalanítja a pozitív törekvéseket, s az emberek elfordulnak a fajtától.)
Dr. Zöldág László professzor úr előadását a kuvasz tevékenységét és alomnagyságát befolyásoló tényezőkről meg sem kísérlem összefoglalni – túl kevés vagyok hozzá, de állítólag a honlapon olvasható lesz.
Dobos András doktor úr előadást tartott a kuvasz szeméről, mely a legegészségesebb kutyaszem. Miért ragaszkodnak a külföldiek mégis a PRA szűrésekhez, ill. egyéb szembetegségek szűréséhez? Pl. Németországban előírás a tenyésztéshez, s ha nincsenek meg ezek a szűrések és megbetegszik a kutya hatalmas állatorvosi költségek terhelik a tulajdonost/tenyésztőt.
A gödöllői génmegőrző intézet igazgatója, Dr. Varga László bevezetett bennünket a genetika rejtelmeibe, ismertette az eddig feldolgozott minták eredményét (nem túl sok, ha jól emlékszem 50 alatti számú minta került eddig feldolgozásra a kuvaszoknál), s e szerint nem állunk rosszul beltenyésztettség tekintetében. (De ez nem jelenti azt, hogy erre nem kell gondot fordítani a jövőben).
Dr. Sebestyén Zsolt a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület elnöke tájékoztatott bennünket a szűrések menetéről, ill. az elbírálásról. Nem mentes a szubjektivitástól. Egy kutyát csak egyszer bírálnak el, kivéve a fellebbezés esetét.
Dr. Hudák Péter, tenyésztési felelősünk feldolgozat és elemezte a tenyészszemléken összegyűjtött adatokat a kuvasz méreteiről, míg elnök úr (Pischoff Ferenc) az alaptermészet vizsgálatok tapasztalatait tolmácsolta.
Pető Zoltán az inszemináció/mesterséges megtermékenyítés módját, eszközeit mutatta be és ecsetelte szükségességét.
Szép Ábrahám vadgazda mérnök a „Kuvasz őr” program eddigi tapasztalatait osztotta meg velünk és vázolta az elképzelt jövőjét is.
Fárasztó, de nagyon tanulságos nap volt. Örömteli volt, hogy sokan voltunk. S aki még bírta a gyűrődést vacsora után még filmvetítés is volt a kuvaszról.
A nyitónapon egy különleges kiállítás volt, több, mint 70 felvezetett kuvasszal, hat bíróval, sok-sok díjjal és különdíjakkal, melyeket nagy tapasztalatú tenyésztők bírálata alapján osztottak ki. Megbecsülve, elismerve eddigi munkájukat. Megemlékeztünk Juhász Józsiról is.
Vajon mi vonzotta a tulajdonosokat, hogy bemutassák kutyáikat? Hiszen ez nem adott hivatalosan elismert címeket (nem felelt meg a rendezés a kiállítási szabályzatnak). Mitől volt ez több, mint a klubkiállítás? Utoljára ehhez hasonlóan nagyszabású speciális fajta kiállítás a világtalálkozó volt Hortobágyon (2016) előtte Szentesen 2015. húsvét vasárnapján.
Talán grandiózusságával egy kicsit elvonta a figyelmet a tenyészszemléről, mely kulcsfontosságú a tenyésztésben. Mire a vasárnapi programhoz érkeztünk elfogyott a lelkesedés és jelentőségéhez képest nagyon kevesen voltak erre kíváncsiak, pedig nem volt minden tanulság nélküli az ott látottak.
Két csoportban hét kutya szemlézését végezték el a bíró sporttársak (Dr. Kovács András és Dr. Hudák Péter/ küllem, Pischoff Ferenc/alaptermészet vizsgálat). Az első csoportban három Németországból érkezett kutya volt. Ezek az ottani elvárásoknak megfelelően szocializált kuvaszok voltak. Az őrző-védő munkában nagyon jól teljesítettek, sőt sokkal magabiztosabbak voltak, mint a kevésbé szocializált, a saját felségterületükről ritkán vagy egyáltalán ki nem vitt kutyák. Bebizonyították, hogy a városi körülményekhez szokott/alkalmazkodott kuvaszok nem veszítik el ősi ösztöneiket. Különleges intelligenciával alkalmazkodnak a körülményekhez és adekvát válaszokat adnak a különböző szituációkban/kihívásokban, megőrizve az évezred óta génjeikbe kódolt ösztöneiket. Számomra ez megerősítés, hogy a városi kuvaszoknak – amik szép számmal vannak – a sport, az egyik kitörési pont lehet. Ez is egyik módja a népszerűsítésnek. Úgy gondolom kötelességünk minden eszközt megragadni ahhoz, hogy ezt a nagyszerű fajtát népszerűsítsük és becsüljük meg az új utat keresőket; ezzel nem csorbítván a kuvasz hagyományos szerepkörét.

Miért gondoltam


Miért gondoltam, hogy indítok egy blogot.

Az egyik ok, sok érdekes írás kerül fel az M.K.F.E támogatói facebook oldalára be az ott meglehetősen kereshetetlen, így ezek nagyon tiszavirág-életűek.
Másik ok, hogy az itt leírt témáknak nem kell kapcsolódni egymáshoz, és lehet személyes, lehet szubjektív.
Harmadik ok. A közelmúltban volt egy sikeres rendezvényünk, amiről itt szeretnék összegyűjteni minél több véleményt. Természetesen ezeknek a közlése csak a szerző hozzájárulásával és amennyiben kéri a nevének közlésével fog történni.
Szóval egy kísérlet.
Vágjunk bele. 

Üdvözlettel Zsóri Zsolt.