Az elmúlt hétvége margójára.
Pintér Erika összefoglalója, az „Első Nemzetközi Kuvasz Tenyésztési Konferencia!” eseményeiről. 2019.09.13-15.
Nagyszerű hétvégét tudhatnak maguk mögött a kuvaszosok, ugyanis most volt a tenyésztési világkonferenciánk. 2016 után immár másodszor vártuk Magyarországra a világ kuvaszos szervezeteit, s az MKFE második nagy nemzetközi rendezvényét szervezte meg.
Ami a rendezést illeti sokat tanultunk a világtalálkozó hibáiból, s szerintem ez sokkal jobban sikerült (pedig az is nagyon jó volt). A szombati konferencia volt a találkozó központi része, kiváló technikusi háttérrel, tolmácsolással.
Megismerhettük szeretett fajtánk helyzetét Nyugat-Európa két országában (Németországban és Hollandiában), a skandináv országokban ill. az Egyesült Államokban. Ezen országokban a tenyésztés a 80-as, 90-es években volt a csúcson – azóta csökken, mondhatnám drámaian.
Az okok elég sokrétűek: a fajta népszerűségének csökkenése, a kereslet visszaesése, a nagy tenyésztőknél kevés alom születik, a kis tenyésztők pedig abbahagyták a tenyésztést.
Széthúzás – több egyesület és nincs együttműködés, ezt látván az emberek elfordulnak a fajtától. Állatvédők túlkapásai, bürokratikus hatósági előírások is hátráltatják a tenyésztői munkát.
A jövőt abban látják, hogy a fajtáról pozitív képet kialakítani, nyitni az iskolák felé, a terápiás és családi kutya szerepek felé – kulcskérdés a szocializáció, mely irányába hatalmas a társadalmi nyomás is. S ne feledjük a többi nagy fehér pásztorkutyák konkurenciáját!Erdély – Ott szívderítőbb a kép, számos tenyésztő dolgozik. A fajta jövőjét az állatok melletti őrző-védő szerepben látják – Kuvaszok a Kárpátokban program koordinálja a kölykök kihelyezését a gazdákhoz.
Jövőre ismét megrendezik az Erdélyi kuvaszos találkozót. Talán itt majd találkozhatunk a programban dolgozó kuvaszokkal is.
Bölöni Botond most is, mint általában csodaszép kutyát hozott a kiállításra. Ezek a kutyák vajon miért csak néhány hazai tenyésztő számára hozzáférhetők?
Bölöni Botond most is, mint általában csodaszép kutyát hozott a kiállításra. Ezek a kutyák vajon miért csak néhány hazai tenyésztő számára hozzáférhetők?
Hiányérzetem volt/van: hol vannak az orosz kuvaszosok? A 90-es években több orosz tenyésztő is volt, sőt még Magyarországra is ellátogattak. Miért nem képviseltették magukat? Ukrajnában is vannak kuvaszok – de talán ez most a legkisebb gondjuk. De azért jó lenne tudni róluk is.
Szlovákiában és Ausztriában vannak-e kuvaszok?
Népesebb kuvasz populáció van Dél-Amerikában, főleg Argentínában. Jó lett volna legalább híreket kapni felőlük is.
Szlovákiában és Ausztriában vannak-e kuvaszok?
Népesebb kuvasz populáció van Dél-Amerikában, főleg Argentínában. Jó lett volna legalább híreket kapni felőlük is.
A konferencián tiszteletét tette Dr. Nagy István, agrárminiszter is emelve rendezvényünk presztízsét. Nagyon kedvező véleményének adott hangot.https://www.kormany.hu/…/a-kuvasz-kulturalis-oroksegunk-res…
Kórózs Gábor is megtisztelt bennünket, hogy első kézből osszon meg velünk néhány információt:
- Október 4-én Komáromban megalakul a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége és okt. 5-én lesz az első világtalálkozó is, melyet a tervek szerin kétévente rendeznének meg.
- Okt. 6-án Agility bajnokságot rendeznek a magyar pásztorkutyáknak!
- A génmegőrzési program keretében a szombati napon (Komárom, 10.05.) ingyenes vérvételi lehetőség a génvizsgálathoz.
- Oktató program a felelős állat és ezen belül a kutyatartásról, a magyar fajták megismertetése és népszerűsítése program keretében
- Tudatosította, hogy 2019 januártól nincs állami monopólium a magyar fajták tekintetésben sem, vagyis több tenyésztői szervezet/klub működhet.
Ne feledjük – ez a fajta helyzetét nagyon megnehezíti, mint erre két előadó is rávilágított. (Elősegíti a genetikai beszűkülést, a veszekedések és durva megnyilatkozások a social médiában hatástalanítja a pozitív törekvéseket, s az emberek elfordulnak a fajtától.)
Dr. Zöldág László professzor úr előadását a kuvasz tevékenységét és alomnagyságát befolyásoló tényezőkről meg sem kísérlem összefoglalni – túl kevés vagyok hozzá, de állítólag a honlapon olvasható lesz.
Dobos András doktor úr előadást tartott a kuvasz szeméről, mely a legegészségesebb kutyaszem. Miért ragaszkodnak a külföldiek mégis a PRA szűrésekhez, ill. egyéb szembetegségek szűréséhez? Pl. Németországban előírás a tenyésztéshez, s ha nincsenek meg ezek a szűrések és megbetegszik a kutya hatalmas állatorvosi költségek terhelik a tulajdonost/tenyésztőt.
A gödöllői génmegőrző intézet igazgatója, Dr. Varga László bevezetett bennünket a genetika rejtelmeibe, ismertette az eddig feldolgozott minták eredményét (nem túl sok, ha jól emlékszem 50 alatti számú minta került eddig feldolgozásra a kuvaszoknál), s e szerint nem állunk rosszul beltenyésztettség tekintetében. (De ez nem jelenti azt, hogy erre nem kell gondot fordítani a jövőben).
Dr. Sebestyén Zsolt a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület elnöke tájékoztatott bennünket a szűrések menetéről, ill. az elbírálásról. Nem mentes a szubjektivitástól. Egy kutyát csak egyszer bírálnak el, kivéve a fellebbezés esetét.
Dr. Hudák Péter, tenyésztési felelősünk feldolgozat és elemezte a tenyészszemléken összegyűjtött adatokat a kuvasz méreteiről, míg elnök úr (Pischoff Ferenc) az alaptermészet vizsgálatok tapasztalatait tolmácsolta.
Pető Zoltán az inszemináció/mesterséges megtermékenyítés módját, eszközeit mutatta be és ecsetelte szükségességét.
Szép Ábrahám vadgazda mérnök a „Kuvasz őr” program eddigi tapasztalatait osztotta meg velünk és vázolta az elképzelt jövőjét is.
Fárasztó, de nagyon tanulságos nap volt. Örömteli volt, hogy sokan voltunk. S aki még bírta a gyűrődést vacsora után még filmvetítés is volt a kuvaszról.
Kórózs Gábor is megtisztelt bennünket, hogy első kézből osszon meg velünk néhány információt:
- Október 4-én Komáromban megalakul a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége és okt. 5-én lesz az első világtalálkozó is, melyet a tervek szerin kétévente rendeznének meg.
- Okt. 6-án Agility bajnokságot rendeznek a magyar pásztorkutyáknak!
- A génmegőrzési program keretében a szombati napon (Komárom, 10.05.) ingyenes vérvételi lehetőség a génvizsgálathoz.
- Oktató program a felelős állat és ezen belül a kutyatartásról, a magyar fajták megismertetése és népszerűsítése program keretében
- Tudatosította, hogy 2019 januártól nincs állami monopólium a magyar fajták tekintetésben sem, vagyis több tenyésztői szervezet/klub működhet.
Ne feledjük – ez a fajta helyzetét nagyon megnehezíti, mint erre két előadó is rávilágított. (Elősegíti a genetikai beszűkülést, a veszekedések és durva megnyilatkozások a social médiában hatástalanítja a pozitív törekvéseket, s az emberek elfordulnak a fajtától.)
Dr. Zöldág László professzor úr előadását a kuvasz tevékenységét és alomnagyságát befolyásoló tényezőkről meg sem kísérlem összefoglalni – túl kevés vagyok hozzá, de állítólag a honlapon olvasható lesz.
Dobos András doktor úr előadást tartott a kuvasz szeméről, mely a legegészségesebb kutyaszem. Miért ragaszkodnak a külföldiek mégis a PRA szűrésekhez, ill. egyéb szembetegségek szűréséhez? Pl. Németországban előírás a tenyésztéshez, s ha nincsenek meg ezek a szűrések és megbetegszik a kutya hatalmas állatorvosi költségek terhelik a tulajdonost/tenyésztőt.
A gödöllői génmegőrző intézet igazgatója, Dr. Varga László bevezetett bennünket a genetika rejtelmeibe, ismertette az eddig feldolgozott minták eredményét (nem túl sok, ha jól emlékszem 50 alatti számú minta került eddig feldolgozásra a kuvaszoknál), s e szerint nem állunk rosszul beltenyésztettség tekintetében. (De ez nem jelenti azt, hogy erre nem kell gondot fordítani a jövőben).
Dr. Sebestyén Zsolt a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület elnöke tájékoztatott bennünket a szűrések menetéről, ill. az elbírálásról. Nem mentes a szubjektivitástól. Egy kutyát csak egyszer bírálnak el, kivéve a fellebbezés esetét.
Dr. Hudák Péter, tenyésztési felelősünk feldolgozat és elemezte a tenyészszemléken összegyűjtött adatokat a kuvasz méreteiről, míg elnök úr (Pischoff Ferenc) az alaptermészet vizsgálatok tapasztalatait tolmácsolta.
Pető Zoltán az inszemináció/mesterséges megtermékenyítés módját, eszközeit mutatta be és ecsetelte szükségességét.
Szép Ábrahám vadgazda mérnök a „Kuvasz őr” program eddigi tapasztalatait osztotta meg velünk és vázolta az elképzelt jövőjét is.
Fárasztó, de nagyon tanulságos nap volt. Örömteli volt, hogy sokan voltunk. S aki még bírta a gyűrődést vacsora után még filmvetítés is volt a kuvaszról.
A nyitónapon egy különleges kiállítás volt, több, mint 70 felvezetett kuvasszal, hat bíróval, sok-sok díjjal és különdíjakkal, melyeket nagy tapasztalatú tenyésztők bírálata alapján osztottak ki. Megbecsülve, elismerve eddigi munkájukat. Megemlékeztünk Juhász Józsiról is.
Vajon mi vonzotta a tulajdonosokat, hogy bemutassák kutyáikat? Hiszen ez nem adott hivatalosan elismert címeket (nem felelt meg a rendezés a kiállítási szabályzatnak). Mitől volt ez több, mint a klubkiállítás? Utoljára ehhez hasonlóan nagyszabású speciális fajta kiállítás a világtalálkozó volt Hortobágyon (2016) előtte Szentesen 2015. húsvét vasárnapján.
Vajon mi vonzotta a tulajdonosokat, hogy bemutassák kutyáikat? Hiszen ez nem adott hivatalosan elismert címeket (nem felelt meg a rendezés a kiállítási szabályzatnak). Mitől volt ez több, mint a klubkiállítás? Utoljára ehhez hasonlóan nagyszabású speciális fajta kiállítás a világtalálkozó volt Hortobágyon (2016) előtte Szentesen 2015. húsvét vasárnapján.
Talán grandiózusságával egy kicsit elvonta a figyelmet a tenyészszemléről, mely kulcsfontosságú a tenyésztésben. Mire a vasárnapi programhoz érkeztünk elfogyott a lelkesedés és jelentőségéhez képest nagyon kevesen voltak erre kíváncsiak, pedig nem volt minden tanulság nélküli az ott látottak.
Két csoportban hét kutya szemlézését végezték el a bíró sporttársak (Dr. Kovács András és Dr. Hudák Péter/ küllem, Pischoff Ferenc/alaptermészet vizsgálat). Az első csoportban három Németországból érkezett kutya volt. Ezek az ottani elvárásoknak megfelelően szocializált kuvaszok voltak. Az őrző-védő munkában nagyon jól teljesítettek, sőt sokkal magabiztosabbak voltak, mint a kevésbé szocializált, a saját felségterületükről ritkán vagy egyáltalán ki nem vitt kutyák. Bebizonyították, hogy a városi körülményekhez szokott/alkalmazkodott kuvaszok nem veszítik el ősi ösztöneiket. Különleges intelligenciával alkalmazkodnak a körülményekhez és adekvát válaszokat adnak a különböző szituációkban/kihívásokban, megőrizve az évezred óta génjeikbe kódolt ösztöneiket. Számomra ez megerősítés, hogy a városi kuvaszoknak – amik szép számmal vannak – a sport, az egyik kitörési pont lehet. Ez is egyik módja a népszerűsítésnek. Úgy gondolom kötelességünk minden eszközt megragadni ahhoz, hogy ezt a nagyszerű fajtát népszerűsítsük és becsüljük meg az új utat keresőket; ezzel nem csorbítván a kuvasz hagyományos szerepkörét.
Két csoportban hét kutya szemlézését végezték el a bíró sporttársak (Dr. Kovács András és Dr. Hudák Péter/ küllem, Pischoff Ferenc/alaptermészet vizsgálat). Az első csoportban három Németországból érkezett kutya volt. Ezek az ottani elvárásoknak megfelelően szocializált kuvaszok voltak. Az őrző-védő munkában nagyon jól teljesítettek, sőt sokkal magabiztosabbak voltak, mint a kevésbé szocializált, a saját felségterületükről ritkán vagy egyáltalán ki nem vitt kutyák. Bebizonyították, hogy a városi körülményekhez szokott/alkalmazkodott kuvaszok nem veszítik el ősi ösztöneiket. Különleges intelligenciával alkalmazkodnak a körülményekhez és adekvát válaszokat adnak a különböző szituációkban/kihívásokban, megőrizve az évezred óta génjeikbe kódolt ösztöneiket. Számomra ez megerősítés, hogy a városi kuvaszoknak – amik szép számmal vannak – a sport, az egyik kitörési pont lehet. Ez is egyik módja a népszerűsítésnek. Úgy gondolom kötelességünk minden eszközt megragadni ahhoz, hogy ezt a nagyszerű fajtát népszerűsítsük és becsüljük meg az új utat keresőket; ezzel nem csorbítván a kuvasz hagyományos szerepkörét.
